Tavaly az első hazai trash-the-dress fotózásunkkal úgy tűnik kiengedtük a szellemet a palackból. Rengeteg követőnk akadt, születtek mindenféle anyagok. Nem szeretnék ismét öncélú filozofálgatásokba bonyolódni erről a témáról, a markáns véleményem azonban az, hogy sokan elfelejtkeztek arról, mi az elsődleges célja az esküvőfotózásnak, benne természetesen a TTD-vel.
Nos a cél szerintem az, hogy valami érdekeset, szépet hozzunk létre egy lánynak, aki élete legszebb napjait éli meg, férhez megy. A rutinszerű és a ripacskodás, az átlagos és a profán közti szűk mezsgyén egyensúlyozva/dolgozva olyan anyagot szeretnénk látni a legvégén, amely később is vállalható, szép emlékként marad meg. Természetesen mindenki azt csinál, amit csak akar, de én mégis elsősorban a szépséget és az eleganciát keresem ebben a műfajban. Akár azon az áron is, hogy a ruha nem semmisül meg a végén
Tegnap Jaksa Timivel (timeapictures.com) és egy kedves párral együtt töltöttünk egy délutánt, hogy valami szépet csináljunk. Köszönet a meghívásért, nagyon vizes és jóesően felszabadult lettem a munka végére. Mellesleg ez a műfaj szépen megmutatja, mit tudnak az 1D/1Ds Canon vázak és az L-es objektívek. Gyakorlatilag búvárüzemmódban használtuk őket.
Itt van egy klip is, ha valakit érdekel:
Forrás: naszriporter.hu
