Több mint száz éves álmából ébresztette fel a restaurátorok „csókja” a Gödöllői Királyi Kastély színházépületét. A kastélyszínház egykori létezése ismert volt, helyszíne azonban egészen 1986-ig rejtve maradt. Akkor a felújítási munkák során véletlenül került elő az a darab falfestés, amely felhívta a szakemberek figyelmét a déli szárny épületére.
Képek: www.kiralyikastely.hu
A barokk színház megtalálásának és helyreállításának jelentőségét az adja, hogy Európában ezen kívül csak Dottingholmban (Svédország) és Cesky Krumlovban (Csehországban) maradtak fenn kulisszás-rendszerű barokk színházak (a vicenzai eredete vitatott), ezért világviszonylatban is különleges érték. A kastélyszínház ugyanakkor hazai viszonylatban is színháztörténeti jelentőségű, miután hamarabb nyílt meg, mint a budai várban kialakított Várszínház, így az ország legrégebbi fennmaradt újkori kőszínháza.
 |  |
A barok színházat az 1780-as évek elején, Grassalkovich II. Antal idejében alakították ki a gödöllői kastélyban. Grassalkovich Antalnak a pozsonyi palotájában és az ivánkai kastélyában is volt színháza, ott az előadásokat csak meghívóval lehetett megtekinteni. Gödöllőn is idényjelleggel, akkor voltak előadások, amikor a hercegi udvar a kastélyban tartózkodott. A kastélyszínház részére nem emeltek új épületet, hanem a Kardinális Gangnak nevezett -itt volt gróf Migazzi Kristóf váci püspök érseki lakosztálya- háromszintes szárnyból kibontották a födémet és az így nyert hatalmas teret két részre osztva alakították ki a nézőteret és színpadot. A perspektívával való illúzió keltést segítő oldalkulisszákat a színpad alól mozgatták, felülről pedig úgynevezett szuffitákat engedtek le, melyek a színpadmennyezet felső részét takarták. A színházi élményt a térhatású faldíszítés és a nézőtér felé lejtő színpad tette teljessé. Mivel a gödöllői igazi főűri színház volt, így a legtökéletesebb látvány a hercegi páholy középső székeiről volt látható, onnan, ahol a herceg foglalt helyet. Az egész színház nagyjából 100 fő befogadására volt alkalmas. A színház falait klasszicizáló későbarokk, a teret perspektivikusan tágító falfestés díszíti, amelynek maradványait megtalálták a vastag festékréteg alatt.
A kastélyszínházat 1867-ben szüntették meg (de valószínűleg már az 1800-as évek elejétől nem tartottak benne előadásokat). Ekkor helyezték vissza a kiemelt födémek, majd 15 szobát alakítottak ki a visszanyert szinteket. Közel 130 éves téli álomból ébredt újra a színház 2003. augusztus 8-án, amikor Handel Julius Caesar operájának előadása kelt életre a falai között a Magyar Állami Operaház társulatának előadásában.
Forrás: kastely.blogter.hu
