esküvő előtt csütörtökön és pénteken szabin voltunk, naivan azt gondolva, h egy kicsit rápihenünk.
gondolom nem kell ecsetelni, h mennyit sikerült tényleg pihenni. gyakorlatilag végig loholásban voltunk, vmit mindig kellett rendezni, sátrat kifizetni (már kedden felhúzták, csak az aljzat maradt péntekre, h ne korhadjon ki a gyep alatta), díszítést, virágot elrendezni, ja és persze a menyasszonyi ruhát elhozni.
a ruha rendben volt, elhoztuk, én persze szombatig nem láthattam, nem is láttam. a sok macera és huzavona és egyéb okok miatt Nikétől és Dávidtól még 25% kedvezményt is kaptunk. korrekt eljárás, de hát végig nagyon rendesek voltak minden szempontból, nem véltelenül ajánlottuk őket a rokonoknak is.
a legnagyobb gondban azzal voltunk, h a titkos-meglepetéses dolgot nem tudtuk gyakorolni. természetesen nem arról volt szó, amit az index-fórumon írtam (motoros mutatvány kifeszített drótkötélen lángoló láncfűrészekkel), hanem két táncról.
nyitótáncnak angol keringőt választottunk, a Cotton club singers "Moon river" c. számára (aminek az eredetije vmi film betétdala, de most nem jut eszembe melyiknek). ez ment jobban, mert a kb 3 percre tervezett produkcióban a tánc sebessége miatt kevesebb trükk kellet. egy gond volt, itthon nem tudtuk egyhuzamban gyakorolni, mert kicsi a lakás (mármint a tánchoz), és nagy forgásokhoz kell vagy 5 méter. :)
éjfél utáni visszatérős, menyecske-vőcske ruhás táncnak pedig egy pörgős rockit, rock'n'roll-t (hogy a farncba kell írni..?) választottunk, a mi stílusunkhoz közel eső Billy Idol számra a "Dancing with myself"-re. ez is marha jól ment, el is fértünk otthon, de azt kellett tapasztalni, h a nagy nap felé közeledve egyre romlik a teljesítményünk, vagy a koncentrációkészségünk. nem mentek olyan dolgok amik amugy igen.
végül az esküvőn a dolgok ugy alakultak spontán, h utóbbit nem is tudtuk teljesen pompájában előadni, de a keringő a nézők szerint nagyon szép volt. apróbb gikszer, h persze nem tudtuk a menyasszonyi ruhában gyakorolni, és kicsit letapostam néha, ami megtorpanáshoz vezetett.
Kedves Daniella és Ildikó!
Nagyon köszönjük nektek a sok segítséget amit kaptunk a tánchoz!!!
amikor jók voltunk, az a ti érdemetek, amikor kicsit bénáztunk, az a miénk. :)
erősen fontolgatjuk, h máskor is eljárunk vhova táncolni.
Mondanom sem kell más gondok is közbejöttek. pl. jól lemértem a szertartás helyszínén a tűzrakóhelyet, ami fölé jokkmokk asztalt terveztem rakni, és azon lett volna az anyakönyv a zászló. jól mértem, csak nem pontosan, mintegy 30 centi difi volt... csütörtök délután fújtama riadót a nagybátyáméknak, h sügősen kell a segítség, asztal kell ácsolni!
fatalepre el, szerencsére ott volt némi ismeretség, kaptunk faanyagot ingyen, nagybátyám pedig át tudott jönni délután-este, és amig anyu, menyasszony és nagybratyesz felesége még a díszítésről egyeztetett mi ácsoltunk, egy nem is akármilyen asztalt. majdnem pingpongasztal méretű, andrás-keresztekkel merevített asztal. jó is lesz később itt az udvarban mindenes asztalnak sütések meg barkácsolások esetére is.
az asztalba az utolsó facsavarokat csavartuk, amikor jött Ildikó táncolni (mondtam h sűrű nap), táncoltunk is. akkor még jól ment.
megbeszéltünk egy pénteki főpróbát a helyszínen a sátorban az aljzat tesztelésére, meg a nagy fogások gyakorlására és már véget is ért a nyugalmas csütörtök...
még másfél nap volt hátra a mennyegzőig.
Forrás: 321igen.blog.hu
