Várnapok
A várnapok különlegessége, hogy egy kicsit visszaröpítenek a múltba és elterelik figyelmünket a mindennapok gondjairól. A vásárokon - bár már egyre kevésbé - a múltat idéző árusokkal talákozhatunk. A bódékban ínycsiklandó ízelítőt kaphatunk a középkori ételekből. Lovas rendezvények és fesztiválok sok városban fellelhetők és minden város a saját egyéniségének megfelelő bemutatót rendezi a középkori életből és
felvonulásokkal tarkítják az egész hétvégés rendezvényt.
Lovagi tornák, íjász bemutatók, a középkoti életet ábrázoló színdarabok adnak élményekkel teli napot a látogatóknak. A gyerekek számára lehetőség adódik kézműves fogalakozásokon is részt venni, sok helyen pedig középkori mesterségekbe is bepillantást nyerhetünk. Ezek a rendezvények és fesztiválok egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek szerte az országban. Két kiemelkedő rendezvény ezek közül a Visegrádi Várnapok és az Egri vigasságok.
Forrás: rendezvenylap.extra..hu
Visegrádi Várnapok
Irodalmi és filmélményeinknek köszönhetoen mindannyiunk elott megjelenik a hos és hölgyekkel szemben különösen udvarias lovag képe, és akik évente ellátogatnak a Visegrádi Nemzetközi Palotajátékokra, éloben is találkozhatnak a középkori lovagok méltó utódaival. Ismerjük meg röviden a lovagok történetét.
A lovagság kezdetei kapcsolatban állnak a magyarok kalandozásaival, éppen eleink lovas portyái kényszeríttették rá a nyugati uralkodókat, hogy képzett lovasságot hozzanak létre. A lovas harcosokból a 1000. év táján alakul ki az önálló lovag réteg. 843-ban felbomlott a Nagy Károly féle-birodalom, majd az utódállamokban is bomlásnak indult a központi hatalom. A helyi nagyurak egymással hadakoztak, és sok volt a köznép ellen elkövetett rablás, fosztogatás is. A fourak hatalmát az mutatta, hogy mekkora önálló hadsereget tudtak kiállítani.
Ezek az önálló katonáskodó elemek lettek a lovagok, akik egy része mindig ugyanannak az úrnak szolgált de voltak hol ide, hol oda csatlakozó kóbor lovagok is. Lovaggá nem lehetett senki születés révén, nevelés és hostettek révén lehetett elnyerni a lovagi címet, amit a lovaggá ütés jelzett.
A lovagság erkölcsi kötelességeinek hagyománya már a XI. század folyamán kialakult. Nagy hatással volt erre az egyház, amely igyekezett a fegyvereseket megfelelo keretek közé rendelni, véget vetve az anarchiával járó sorozatos csetepatéknak, amelyek a templomokat sem kímélték. Az igazságos harc elmélete Szent Ambrusnál jelent meg a kereszténységben, aki szerint az igazságtalanság ellen fegyverrel is szembe kell szállni, mivel ellenkezo esetben annak buntársává válik az ember.Szent Ágostonnál három ok vezethet az igazságos harchoz: a jogtalanság elleni fellépés, a törvényes hatalom és a béke helyreállítása.
Ezen elvek alapján a lovagok kötelességévé tették az egyház védelmét, az elesettek, gyengék melletti kiállást, amihez hozzátartozott, hogy nem támadják meg a dolgozókat, az uruknak tett eskü betartását, a jog védelmét, a tisztességes harcot, a becsületességet, a treuga Dei, azaz az Isten békéjének megtartását, ami azt jelentette, hogy péntektol vasárnapig és az egyházi ünnepeken tartózkodtak a harctól.
A lovagság fénykora a keresztes háborúk korára teheto. Az elso keresztes lovagok a mai Spanyolország területén harcoltak, a kor egyik leghíresebb zarándokhelyét, Santiago de Compostela Szent Jakab kegyhelyét és az oda vezeto utat védték a mórok ellen, és igyekeztek a muszlimok megszállta Hispániát felszabadítani. Ez volt a híres reconquista, amely 1492-ig tartott. Az esemény, amely egész Európa lovagtársadalmát megmozgatta, a Szent Városért vívott harc volt. Jeruzsálem 1071 után a szeldzsuk-törökök kezébe került, akik megakadályozták a keresztény zarándokokat a város szent helyeinek felkeresésében.
Ez vezetett oda, hogy II. Orbán a clermont-i zsinaton meghirdette a keresztes hadjáratot. Egész Európában ismert lett a köpenyén keresztet viselo lovag képe, és nem is számított igazi lovagnak, aki legalább egyszer nem járta meg a Szentföldet
Az elso lovagsereg 1096-ban indult útnak, és élére az egész középkor egyik leghíresebb lovagja, Bouillon Gottfried került. 1099-ben sikerült is elfoglalni Jeruzsálemet. A területen azonban állandósultak a harcok, és a XIII. századig újabb és újabb seregek indultak útnak. A keresztes háborúknak az utolsó keresztes erod, Akkon 1291-es elesése vetett véget. A keresztes háborúk révén jöttek létre az elso szervezett lovagközösségek, a lovagrendek.
A szerzetesi szigorúságban élo lovagok a zarándokhelyek védelmét és a zarándokok ápolását tuzték ki célul, de idovel a kereskedelembe is bekapcsolódtak, amivel tekintélyes vagyonra tettek szert. A leghíresebb rend a johanniták a késobbi Máltai Lovagrend, amelyik jelenleg a világ egyetlen szuverén lovagi állama. Tulajdonképpen ez a világ legkisebb állama, amirol szinte mindig megfeledkeznek, igaz fennhatósága alá mindössze egyetlen ház tartozik Rómában. További híres rendek voltak: a német lovagrend és a templomosok.
A keresztes háborúk másik hatása, hogy egész Európában elterjedt a lovagság eszménye, amihez a lovagi kultúra is hozzá tartozott. Minden területnek megvolt a legendás lovagja vagy lovagjai, akiknek tetteit megénekelték, sot sokszor késobb le is írták. Ilyenek voltak a kelta Artur és a Kerekasztal lovagjai, a frank Roland, a germán Siegfried és a hispániai Cid. Ezek voltak az elso nem egyházi témájú, népnyelven íródott alkotások a korban.A lovagi életszemléletben a XII. században változás figyelheto meg. Az Egyháznál ekkor kerül elotérbe a Szuz Mária kultusz, amit az ekkor Franciaországban épült számos Notre Dame (Miasszonyunk) templom is tükröz.
Ez és a keleti kultúrával való találkozás is hatással voltak a lovagokra. Ekkor kerül elotérbe a hölgyek tisztelete, a sokszor férjes asszony iránt érzett reménytelen szerelem. Fontossá vált, hogy a lovag díszes ruhában jelenjen meg, elegáns legyen a beszéde. A kor lovagi irodalmában, amit a híres trubadúrok szereztek és adtak elo, egyre fontosabb szerepet kapott a szerelem motívuma. A trubadúrok azonban nem csak egyszeru vándor énekesek voltak, sokan közülük híres lovagok, akik nemcsak a verselésben, hanem a lovagi tornákon is megállták a helyüket.
A lovagság hanyatlása a XIII. század végétol következett be. Ennek okai: ismét megerosödött a királyi hatalom, és általában nem látták szívesen a királytól lényegében független fegyveres eroket, meggyengült a lovagság ideológiai hátterét nyújtó egyház, véget értek a keresztes háborúk. A dönto ok azonban katonai volt, a könnyu gyalogos harcmodor fejlodésével a lovagseregek képtelenek voltak felvenni a versenyt. Ennek ékes bizonyítéka volt a Crécy csata 1346-ban, ahol az angol íjászok és gyalogosok óriási öldöklést vittek végbe a francia lovagok között. Az utolsó nagy lovagsereget Zsigmond magyar királynak sikerült összetoboroznia 1396-ban. Seregében a kor szinte minden jelentos lovagja részt vett, de a törökök Nikápoly mellett súlyos verességet mértek rájuk.
Magyarországon a lovagok a keresztes háborúk révén lettek ismertek. Több ízben is áthaladtak lovagseregek az országon, és magyar vitézek is csatlakoztak hozzájuk. A lovagi kultúrát erosítették a megtelepedett templomos és johannita lovagok is. Az udvari lovagi kultúra kezdete II. Béla uralkodásának idejére teheto, akinek francia felesége számos lovagot hozott magával, és megfordultak az udvarnál a kor leghíresebb trubadúrjai is
Magyarországon lovagi kultúra azonban csak a királyi udvart jellemezte. A lovagi szellemet erosítette a XII. század végén László király és Imre herceg szentté avatása. A kultusz Szent Lászlóból igazi lovagkirályt, és Szent Imrébol a tiszta lovag ifjú mintaképét faragta, ami mindenben megfelelt a kor ideáljának. Nem véletlen, hogy kultuszuk nyugaton is elterjedt, számos templomban megörökítették oket, és különösen Szent Imre népszeru védoszent is lett. Kevesen tudják, hogy az Amerikának nevet adó Amerigo Vespucci is tole kapta a nevét. II.András maga is vezetett hadakat a Szentföldre, amit sokan néztek rossz szemmel. Ráadásul a királynak meggyült a baja a német lovagrenddel is, akik, szinte önálló államot hoztak létre, ezért 1224-ben II. András leverte oket.
A lovagi kultúra az Anjou dinasztia alatt kapott új lendületet. Károly Róbert Itáliából hozta magával a lovagideál tiszteletét. Magyarországon a korábban is létezo lovagi viadalokat rendszeressé tette udvarában és ezeken maga is részt vett 1326-ban pedig létrehozta a Szent György-lovagrendet. Ez a korban szokásos dinasztikus, világi rend volt, ami leginkább Károly Róbert támogatását volt hivatott propagálni és elsosorban a királyhoz hu arisztokrácia vett benne részt. Ebben a testvéri társaságban a tagok szinte egyenlok voltak. Fia, Nagy Lajos mindenben megfelelt a korban a lovagokkal szemben támasztott követelményeknek. Példaképének tekintette a magyar lovagkirály Szent Lászlót, akinek képét a pénzére is ráverette. Személyesen vett részt a csatákban, szívesen vállalt párviadalokat, és az igazságtalanság és testvére megölése okán Itáliában is számos hadjáratot vezetett, ahonnan rengeteg nemes lovag fogollyal tért haza,
akiket a kor szokásainak megfeleloen fejedelmi ellátásban részesített Visegrádon, és magas váltságdíj ellenében engedett haza.
A lovagi kultúra magas színvonalát mutatja az uralkodása alatt készült Képes Krónika is. A kor legismertebb vitéze Toldi Miklós volt, aki részt vett az itáliai harcokban, majd számos udvarban megfordult, vitézségének híre a messzi Angliába is eljutott, ahol egy krónikában emlékeztek meg róla. A magyarországi lovagvilág Zsigmond uralkodása alatt érte el csúcspontját. A király nagy tiszteloje volt a lovagi életmódnak. Budai és visegrádi udvarában rendszeresek voltak a lovagi tornák és mulatságok. 1408-ban a nyugati dinasztikus rendek mintájára lovagrendet alapított, a Sárkányrendet. Védoszentjei Szent György és Szent Margit vértanúk lettek Tagjai 22 báró, a király és a felesége. A rend meghatározott létszámú volt kezdetben, csak akkor vettek fel új tagot, ha valaki meghalt. A Rend egyfajta kompromisszum volt az uralkodó és a fourak között, amit az alapítólevél is tartalmazott. Jelentosége akkor nott meg, amikor Zsigmond császára lett számos birodalmi elokeloségnek. A belpolitikai célok háttérbe szorultak, és a fo célok a hit, az árvák és az özvegyek támogatása lett. Ekkor terjedt el a rendnek, mint protokolláris kitüntetésnek adományozása az udvarban megjeleno követeknek. Zsigmondnak nem csak kellemes élményei voltak a lovagsággal kapcsolatban. Túlzottan bízott a lovagi harcmodorban, de hiába sikerült 1396-ban a kor legnagyobb lovagseregét összetoborozni, mégis verességet szenvedett a törököktol. Egy hosszabb távolléte alkalmával felesége, Cillei Borbála pedig házasságtörést követett el egy Walmerod nevu német lovaggal. Szintén Zsigmondhoz kötheto a kor legjelentosebb lovagi alkotása, a Tar Lorinc pokoljárása. Tar Lorinc az írországi Szent Patrik-barlangba ereszkedett le, amit kénes gázai és a sziklás környék miatt a pokol bejáratának tartottak. A lovag látomásában Zsigmondot látta szenvedni a pokolban és errol egy helyi szerzetes jegyzokönyvet is készített, amit a British Múzeumban oriznek. Tar Lorinc hazatérve látomásáról beszámolt a királynak, aki nyomban kápolnát építetett a lelke üdvének biztosítására.
Huber Krisztián
Forrás: palotajatekok.hu
