A csokoládétól régen sem állt messze az alkohol - elég ha csak a konyakos meggyre vagy a vodkás bonbonra gondol az ember - de újabban a borokat "házasítják" össze vele a gasztronómusok.
Hogy melyik borhoz milyen csokoládé való és fordítva, azt főleg a kakaótartalom mennyisége és az ízesítés dönti el. A csokoládét és a bort együtt kóstolva azt tapasztalhatjuk, hogy a társítás eredménye egy meglepően izgalmas, új ízharmónia - mondta Csizmadia András gasztrofilozófus. Elmondta, hogy ilyenkor nem savas borokat kell inkább választani. Mindegyik csokoládéhoz másfajta bor az ideális, de többnyire édesebb nedűk.
Egyes mérsékelten édes, könnyű fehér- és tejcsokoládék keverékének ízéhez a kevéssé édes muskotály való, a krémmel töltött kókuszgolyókhoz pedig az egzotikus, "nagy déli muskotályok".
A narancsos és chilis csokoládékhoz az édes kadarka "parádés citrusos savai", míg a sztracsatellás fehér csokikhoz és a mézes-mandulás tejcsokikhoz az ötputtonyos tokajik illenek.
A pralinés, maracujás és kókuszos ízesítésű csokikhoz tokaji cuvée-t választott a gasztrofilozófus. A kávés és diós töltelékű étcsokoládékhoz a karakteres érlelésű aszú aromás jegyei valók. A 70 százalékos kakaótartalmú csokoládé, konyakmeggy és marcipános konyakmeggyhez az érett portói a kiváló választás.
Egy 85 százalék kakaótartalmú csokoládé már egyáltalán nem édes, hanem maga a "férfias őserő." - így jellemezte a gasztronómus ezt a csemegét - amelyhez szerinte szikár, száraz, de mégis behízelgő, jó minőségű vörösbor kell, mondjuk egy teljesen beérett, bársonyos Merlot, ami töppedt szemeket is tartalmaz.
Forrás: borhirek.blog.hu
