Múzeum és turisztikai központ lesz az edelényi műemlék épületben
Észak-Magyarország Fertődjének is mondják kastélya miatt a Miskolctól húsz kilométerre fekvő Edelényt. A barokk L’Huillier–Coburg-kastély valóban hasonlít némileg a fertődire, hasonló a főépülete, a díszkapuja, és még patkó alakú udvara is, csak egy léptékkel, egy emelettel minden kisebb.
Hangsúlyos különbség, hogy itt saroktornyok is vannak a főépületen: mégpedig szép, harangkupolásak. A háromszáz esztendős épület oldalán, a kert alatt folyik el a Bódva, mely egykor körbeölelte a kastélyparkot. De ma már nem. A zöldterületet mára nagyrészt fölparcellázták, fölszabdalták: legnagyobb részén focipálya lett. A kapuval szemben viszont megvan még a régi gesztenyesor.
A kastély már a húszas évektől állami tulajdon, 1928-ban vásárolta meg az igazságügyi minisztérium a Coburgoktól járásbíróság céljára. E funkciója megmaradt a második világháború után, de akkor már lett benne óvoda, lettek benne lakások is. A rendszerváltás után mindenkit kiköltöztettek, majd mint állami tulajdonból ki nem adhatót, 2001-től a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága (MNG) vette kezelésbe, igen leromlott állapotban, s elkezdte a lassú helyreállítást. Tavaly aztán ÉMOP-támogatást nyertek, így néhány hete az ország egyik legnagyobb szabású műemlékfelújítása kezdődött itt, 2,2 milliárd forintból, melyből 1,8 milliárd az uniós hozzájárulás. A projekthez kapcsolódóan külön támogatásból, 160 millióból revitalizálják a kastély környezetében a Holt-Bódvát, helyreállítva az egykori szigetet.
Sárban áll most a kastélyudvar, ugyanis épp mélyítik. Majdnem félméteres földréteget távolítanak el róla, hogy visszaállítsák az eredeti, építéskori járószintet, vagyis az 1720-as évek szintjét. Ettől a homlokzat látványának arányai is helyreállnak, a kastély impozánsabb lesz, mondja Varga Kálmán, az MNG igazgatója. A falakon nagyobb foltokban hiányzik a vakolat, itt-ott lógnak a spaletták. Bizony átvitt értelemben is „mélyebbről” kell ezt a kastélyt felhozni, mint a fertődit, jegyezzük meg.
Bent a díszlépcsőket már fadoboz burkolatba öltöztetve találjuk, így védik a sérülésektől, míg folyik a munka. A legnagyobb sürgölődést az egyik hátsó szárnyban, az egykori kastélykápolnában érzékeljük, ahol szedik a régi parkettát. Ki fognak cserélni mindent: a régi ajtókat, ablakokat is. Sőt még a kastély központi termének, az első emeleti lovagteremnek a kőpadlóját is, mert az „csak” XIX. századi terrazzo, s ide is széles hajópadlót raknak le, ahogy az a XVIII. században volt.
A kastély legszebb terme jelenleg nem a lovagterem, hanem a mellette lévő kis Sala Terrena, amelyben már évekkel ezelőtt restaurálták a lugast imitáló, rokokó falfestményeket. De talán még ennél is szebbek lesznek majd a kastély bal szárnyában található termek, ha elkészül a restaurálásuk. A hét, egymásba kapcsoló szoba festett jelenetei már most is mesebeli képet mutatnak a XVIII. századi uradalmi életről. Az egyikben lovas csatajelenetek és táncoló, szerelmesen évődő grófkisasszonyok láthatók (érdekes, hogy mindegyik Mária Terézia-arcú), a másikban az évszakok megszemélyesítései és jellegzetes mezei munkái jelennek meg (például lóidomítás, agarászat, szántás, szüret), a harmadikban filozófiai jelképek, s a további szobákban is virágálmok, kedves zsánerek. A sarkokban, a kályhafülkékben szerencsére megvannak a lábakon álló, eredeti, fehér cserépkályhák is. A falak még összevissza fúrva, vésve a falkutatás után. A restaurátorok azonban heteken belül kezdik a munkát. A technikusok pedig eközben háromdimenziós filmen fogják megelevenítik a figurákat.
Mint Tóth Áron művészettörténésztől megtudtuk, a képek alkotója Lieb Ferenc, ismert felső-magyarországi, iglói származású piktor volt, aki valamikor 1770 körül festhette tele bájos jeleneteivel a szobákat. Ekkor már az építtető L’Huillier Ferenc egri várkapitány nem élt: unokája, Forgách Leonóra és férje, Esterházy István volt a kastély ura. Van tehát valami közük az Esterházyaknak Edelény pompájához, ha távoli is.
A felújítás 2011 októberére fejeződik be. A munkákat két észak-magyarországi építőipari cég, a Raszter Építő Zrt. és a Zemplénkő Kft. konzorciuma kapta meg. A helyreállítás befejeztével a kastélyban állandó és időszaki kiállítások lesznek (például az angol királyokat, s bolgár cárokat adó Coburg családról), tudományos és művelődési rendezvényeknek biztosít helyet, s ide települ a térség turisztikai információs központja is. Most úgy számítanak: a nyitás utáni ötödik évben a látogatottság eléri majd a 100 ezer főt.
Forrás: kastely.blogter.hu
