Érthetetlen szakmapolitikai döntések elõzték meg a SYMA Kongresszusi Központ ügyét az állami és városi szinten: befektetés nem, csak adóbevétel kell. Rég várt, de megkésett örömhírként fogadta mégis Szántó András a SYMA Kongresszusi Központ építési engedélyének kiadását, hiszen az országos, a városi és kerületi szinten is indokolatlanul hosszúra nyúlt a dokumentum megszületése.
„Sajnálattal vettük tudomásul, hogy Magyarország, illetve Budapest olyan hely, ahol a nemzetközi gyakorlattal ellentétben sem az önkormányzat, sem az állam nem kívánt részt vállalni e szakmailag évtizedek óta indokolt kongresszusi központ fejlesztésében, pedig a bevételek oroszlánrészébõl elsõsorban nem a rendezvényhelyszín, hanem a város és az ország profitál. De, nézzünk elõre! Most az elsõdleges feladatunk a biztonságos finanszírozás megteremtése. Folynak a tárgyalások, keressük a legkedvezõbb banki ajánlatot. Ugyancsak folyik a kivitelezési tervek elõkészítése, és megkezdõdtek a versenytárgyalások a kivitelezésre is.” – tájékoztatta Szántó András, a SYMA Sport- és Rendezvényközpont tulajdonos ügyvezetõ igazgatója az OGH hírügynökséget a mai napon megtartott sajtótájékoztatóján.
Mit is jelent az új kongresszusi központ fejlesztése számokban? Magyarországon, 2008-ban, nemzetközi kongresszusokon és konferenciákon mintegy 120.000 ember vett részt. Pontosan 531 ilyen típusú rendezvényt szerveztek az elmúlt évben, ezzel nemzetközi szinten igen szerény 226 fõs részvételi átlagot értünk el. „Ennyi ember elfér egy nagyobb bálteremben. Jellemzõ azonban, hogy míg a nemzetközi kongresszusok és konferenciák számát tekintve Budapest a világ elsõ 20 város között van, a résztvevõk összes létszámát illetõen viszont több mint 50 város elõz meg bennünket. Nem nehéz kitalálni, hogy a rendezvényekbõl származó bevételek tekintetében sem tartozunk ezért az élmezõnyhöz. Ennek az a magyarázata, hogy a magyar fõvárosban nincs olyan helyszín, ahol 4-5 ezer embert le lehet ültetni egy térben, a nemzetközi színvonalnak megfelelõ, kongresszusi körülmények között. Ma nincs Budapesten olyan helyszín, amelyik ilyen létszám mellett rendelkezik a plenáris ülés létszámának megfelelõ szekciótermekkel, étkezési lehetõséggel és kiállítási területtel.” – hívta fel a figyelmet Szántó András.
Budapest hiába vonzó célpont, csak a „kissebbb” rendezvények tekintetében versenyképes egyelõre. A SYMA tulajdonos ügyvezetõ igazgatója az OGH hírügynökség érdeklõdésére további bevételi adatokkal is alátámasztotta egy megépülésre kerülõ nagyméretû kongresszusi központ jelentõségét. „Jelenleg mintegy 85 milliárd forintot tesz ki Magyarországon a kongresszusok résztvevõitõl származó bevétel. Ha lenne egy nemzetközi szinten is versenyképes, legalább 4.000 fõt befogadó kongresszusi központunk, akkor megbízható számítások szerint ez az összeg megnégyszerezhetõ lenne (azaz a magyar költségvetésbe akár a 340 milliárd forint is befolyhatna errõl a piacról). Ez a külföldiektõl származó, jelenlegi teljes turisztikai bevétel 1/3-a. Ennek az összegnek csak az áfa tartalma 68 milliárd forint lenne. Normális, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelõ viszonyok mellett, ennek az összegnek a 10%-át kellene visszaforgatni kongresszusi marketingre. Persze, ez a 6.8 milliárd forint több lenne, mint Magyarország teljes, éves, nemzeti turisztikai marketing kerete.” – hangsúlyozta a SYMA tulajdonos ügyvezetõ igazgatója.
A tervezett SYMA Kongresszusi Központ adottságairól már tudható, hogy a plenáris termében 4.300 személy foglalhat majd helyet. A teljes szekciótermi kapacitás - abban az esetben, ha a négy részre osztható plenáris termet is használják - 5.300 fõ lesz. Az épületben 25, önálló, különbözõ méretû terem létesül majd. A SYMA Kongresszusi Központ a mûködõ konferencia- és szekció termek mellett 4.000 négyzetméteren biztosít majd kiállítási területet, valamint, mindezekkel egy idõben 5.000 embernek ad helyet ültetett étkezésre. Az új kongresszusi központ összeépül a jelenlegi SYMA Rendezvényközponttal, így a létesítmény teljes alapterülete eléri az 51.000 négyzetmétert. Jelenleg egész Európát tekintve is kevés kongresszusi létesítmény dicsekedhet ilyen jellemzõkkel.
„Ha sikerül is tetõ alá hozni a beruházást, s a terveink szerint, 2011 tavaszán átadni az új kongresszusi központot, akkor is az intenzív marketing tevékenységen múlik majd a valódi siker. Ebben pedig mindenképpen jelentõs szerepet kell vállalnia a fõvárosnak és az államnak. S nem csak azért, mert a világon mindenhol így van, nem csak azért, mert az adóbevételek õket illetik majd, hanem azért is, mert a terület, ahol építkezünk, az államé, s maga a kongresszusi központ is köztulajdonba megy majd át, 26 év múlva. Tehát, ha a közszféra nem vállal szerepet a megvalósításban, akkor annál aktívabbnak kell lennie az értékesítésben. Létre kell hozniuk egy Kongresszusi Irodát (Convention Bureau-t), ami, azért is elkerülhetetlen, mert csak ezek a non-profit irodák vehetnek részt a nemzetközi szakmai szervezetek pályázataiban.” – hangsúlyozta Szántó András.
A SYMA addig sem ül tétlenül a marketing területén. Szerzõdést kötöttek az egyik legismertebb kongresszusszervezõ céggel, a közel 20 éve sikeres Meeting Budapest Rendezvényszervezõ Kft-vel, hogy szakmai tudásával segítse az épület tervezését, felépítését, majd az üzemeltetés megszervezését, valamint PCO (professional congress organiser) részlege kezdjen el 2011-12-13-ra kongresszusokat megszervezésére szerzõdni. A szoros napi együttmûködés érdekében a Meeting Budapest be is költözött a SYMA Rendezvényközpontba.
Forrás: rendezvenyvilag.hu
