Az esküvőszervezők honlapján a díjazás rovatban, vagy ne adj isten a kezdőlapon ezt, vagy ehhez hasonló mondatokat olvashatunk: „Az esküvőszervezés ingyenes, mert a szervező a szolgáltatóktól kap jutalékot, így a munkáját nem a megbízik, hanem a szolgáltatók fizetik meg.”
Elvileg a magyarországi esküvőszervezők többsége jutalékos rendszerben dolgozik. Gondolok itt arra, hogy az esküvőszervező a szolgáltatóktól (helyszín, fotós, videós, vőfély, stb.) kapott jutalékért dolgozik. Persze a rendszert csak papíron hívják így, gyakorlatilag a párok mind tisztában vannak vele, hogy az esküvőszervező nem társadalmi munkában dolgozik, és nem is szeretnénk a jövőben sem, bármennyire is örömmel és szeretettel végezzük az esküvő körüli teendőket. Gyakorlatilag mindig személyre, vagyis adott esküvőre szabott a szervezői díjszabás. Egyébként önmagával az ezt követő mondattal - miszerint az esküvőszervező felfogadása nem jár plusz költséggel - egyetértek akkor is, ha meghatározott szervezési díjat fizet valaki, mert annyira nagy a kínálat mindenféle esküvői szolgáltatás tekintetében, hogy pár, vagy menyasszony legyen a talpán, aki jól ki tudja választani ebben az őrült túlkínálatban a megfelelő szolgáltatót.
Tehát maga a jutalékos rendszer nem teljesen igaz. Egészen könnyű kiszámolni, hogy csak a jutalékból nem él meg az esküvőszervező. Mert amit az esküvői helyszíntől visszakap (ha visszakap) rendezvényszervezői jutalékként, az alkotja a fizetség gerincét, de közel sem elegendő egy komplett esküvőszervezés munkadíjként. Ha az apró, egyéb közvetített szolgáltatásokat nézzük, és az általánosan bevett jutalék mértékét, ami 10% lenne, akkor például egy vőfély esetében, aki 40-60 ezer forintért vállal egy esküvőt, akkor ez a négy-hatezer forint körüli összeg a 6-8 havi munkáért nem lehet megfelelő mértékű díjazás. Tehát nem tartom egészségesnek, hogy a legtöbb szervező sajnos rákényszerül arra, hogy „ügyeskedjen”, megdrágítsa a közvetített szolgáltatásokat. Ha teljes körű a szervezés, vagyis minden szolgáltatót mi közvetítünk, akkor persze összegyűlhet a a szervezői megbízási díj. Na de ki az, aki teljes körű szervezést kér? Szinte senki. Hiszen mindenkinek van valamilyen ismerős szolgáltató a családban, aki zenész, vagy a fotózást vállalja egy barátnő, vagy virágos a nagynénje, és így tovább. Nos, ilyenkor kell eldöntenie a szervezőnek, hogy az itt-ott kieső jutalékot milyen módon pótolja, különben nem térül meg a munkája.
Szerencsés (vagy csak gyakorlott?) szervező vagyok, mert sok tekintetben saját emberekkel dolgozom, majdnem mintha cégalkalmazottak lennének, nem pedig alvállalkozók. Ők többnyire régi üzleti kapcsolatok, hosszú évek óta dolgozunk együtt, már marketingesként is a megbízójuk voltam. Ezek a szolgáltatók mind profik, közép árkategóriában mozognak, megbízható minőséget nyújtanak, általam pedig garanciával kerülnek közvetítésre. Ők nincsenek kapcsolatban az esküvői megbízói piaccal, hiszen hétköznap is a szakmájukból élnek, nem csak hétvégén veszik a vállukra a kamerát, vagy fényképezőgépet. Így az árat a szervező, a piac és a szakember együttesen állapítja meg. A dekoráció például nálunk saját üzletág, amely nemhogy drágítást, hanem rugalmasságot, sőt árengedményeket eredményez az ifjú párnak.
Visszatérve az esküvőszervező árszabására: természetesen létezik olyan díjazási konstrukció, amit nagyon támogatok. Úgy gondolom, az lenne minden piaci szereplő számára a legmegnyugtatóbb, ha úgy működne a szakma, ahogy külföldön dolgoznak az esküvőszervezők. Ott ugyanis szinte elképzelhetetlen a jutalékos rendszer a szolgáltatók tekintetében. Ugyanis, azt mondják, hogy az esküvőszervező, aki jutalékot fogad el bármelyik alvállalkozótól, az onnantól kezdve kvázi „megvesztegetett”, és mindenképpen kizárólag afelé motivált, hogy olyan szolgáltatót ajánljon a párnak, akitől jutalékot remél. Holott az ő felelőssége alapvetően a pár igényeinek minden szempontból megfelelő szolgáltatók megtalálása, és a velük való alkudozás lenne addig a szintig, amíg azt a költségvetést nem tudja tartani, amit meghatározott az ő megbízója. Az esküvőszervezői árszabás így hasonlóan korrekt, mint a reklám – és kommunikációs ügynökségeké, és amit a reklámszakma már régen elfogadott. Külföldön a szervezési díj az esküvői költségvetés alapján, fixen meghatározott, vagyis a budget 15-20%-a. Itthon ez a százalékos arány még túlzó, de a díjszabási konstrukció bevezethető. A szervező munkadíját ki kell ugyan fizetnie egyben (vagy részletekben) a árnak, de innentől kezdve minden tétel jutalékmentes, tiszta átadási áron kerül elszámolásra. Biztos lehet a jegyespár abban, hogy a szervező az ő szerződött embere, aki megtalálja a kategóriájában legjobb alvállalkozókat, majd addig nyomja lefelé az árakat, amíg szükséges. Mert így az esküvőszervezőnek tényleg csak egy célnak kell megfelelni: a megbízónak, és nem kell itt-ott árakat kozmetikázni, jutalékért kuncsorogni.
Kedves gyakorló kollégák, ugye egyetértünk, hogy ez a jövő? Egyelőre persze még nagy a káosz a piacon, azon párok is elvesznek a sokféle szolgáltató, és esküvőszervező között, akik nem gondolják komolyan, hogy minőségi, professzionális szolgáltatáshoz, személyre szabott szervizhez térítésmentesen lehet hozzájutni…
Forrás: eskuvoszervezes.blogter.hu
