Tekintve, hogy a lakodalom egyszeri és megismételhetetlen esemény, ott, helyben kell mindennek tökéletesen működnie, mert ha nem, akkor azt megette a fene, ezért mindenkinek magának kell eldönteni, hogy milyen vőfélyt, zenekart, fotóst, videóst, éttermet, céget, autókölcsönzőt, virágkötőt, ruhakölcsönzőt, ruhaszalont stb.-t választ.
Mert mindenki olyan vőfélyt, zenekart stb.-t ÉRDEMEL, amilyent választott magának! (Itt felmerül egy etikai kérdés. Ha tudjuk, hogy messze földön szarként ismert bandát fogadott az ifjú pár, szóljunk-e? Épp tegnap volt egy ilyen esetem. Kiderült, hogy az egyik májusi ügyfelemnek sikerült a Csallóköz egyik legkutyaütőbb együttesét megfogadni. Mit kellett volna tennem? Ők biztosan tudják, miért azt választották... Így most én is velük szívok.) Ahogy a kettlebell főguruja, az orosz Pavel Tsatsouline mondta, ha az edzés során baleset ér, az a te hibád!
A legfontosabb helyszíni aktőrök természetesen a vőfély, a zenekar és a konyha. Ezek olyan elengedhetetlenek, mint a fejbepörgőrúgás a Chuck Norris filmekben. Ha a fotós vagy a videós szar, az némi időbeli eltolódással derül csak ki. Ha a konyha gyenge, az minimális időeltolódással kap visszacsatolást, viszont a dolog az előző két problémához hasonlatosan irreverzibilis. A legdirektebb módon a zenekar és a vőfély viszi a bőrét a vásárra. E kettő közül a vőfély felelőssége a nagyobb, mert ő – szemben a legtöbb zenekarral – egyedül van. Csendben áll ki, és mindenki rá figyel – és ez még csak a munka manifeszt része, a látensről nem beszéltünk.
A választás felelősségét eszemben sincs levenni a boldog ifjú pár válláról, mert nagyon komolyan gondolom, hogy mindenki olyan vőfélyt érdemel, amilyent keres magának, járjon tehát el mindenki körültekintően. A legjobb az a vőfély, akit láttunk „at work”, és úgy gondoltuk róla, hogy igen, ez az a szöveg, ez az a stílus, amit a saját lagzimban is el tudnék képzelni, mese nincs.
De mit tegyen az, akinek nincs releváns lagzis tapasztalata, a rokonságában nem szokás vőfélyt fogadni, így az ismeretségi köre egyetlen épkézláb ötlettel sem tud előállni; akit kiszemeltek, már foglalt volt stb.? Természetesen jó szívvel ajánlom magamat. Magamon kívül három kollégáért teszem tűzbe a vőfélybotomat. Ezek: Dodi vőfély, Igor vőfély és Lóri vőfély. Természetesen nem zárom ki, hogy kívülük tágabb és szűkebb pátriámban számos kiváló vőfély létezik. Biztos így van. De én őket ismerem, őket tartom jónak. Ennyi.
Akinek nincs ekkor szerencséje a kiváló botnokok ismerete terén, egyszerűen írja be a gugliba a vőfély szót. Az persze kidobja az összes néprajzi cikket is, ezért ezt a lépést kihagyva érdemes a legnagyobb „vőfényes” gyűjtőoldalról tájékozódni, vagy innen, ahová a kolléga megyei bontásban helyezte fel a vőfélyeket, köszönet neki érte.
Forrás: vofely.blog.hu
